12. Rész

Hali!

Nem tartanálak fel titeket, Jó olvasást! :)

Miután leküzdöttem az első sokkot vettem egy nagy levegőt és még egy mosolyt is felvillantottam.
-Szia Bébi! -vigyorgott idiótán. Már a képétől is felfordul a gyomrom...
-Szia Josh. -köszöntem- Mi járatban ?- próbáltam egy udvarias társalgási fonalat felvenni.
-Hallottam, hogy erre jársz és végre megjött az eszed!- mért végig valami undorítóan. A kezemet ökölbe szorítottam és már nagyon viszketett a tenyerem. Képes még mindig egy mondatával kiborítani.-Igen arra gondoltam, hogy most befejezhetnénk a azt a múltkorit..-hirtelen átölelt és a nyakamhoz hajolt. Éreztem, hogy nem kevés pia van már benne, hát igen volt egy kisebb kellemetlen incidensünk. Azzal jött amikor nagyon magam alatt voltam, hogy ő majd megvigasztal. Aham AZ a fajta vigasztalás kell a  francnak.
-Akadj le rólam légy szíves!- csattantam fel amikor a szép szóra  nem akart elengedni.
-Nah ugyan már cica. Ne légy ilyen!- Próbáltam magamról lefejteni a mocskos kezét de csak az értem el a ficánkolásommal, hogy közelebb kerültem hozzá... 
-Engedj már el!- szinte sikítottam.Nem nagyon láttam kiutat amikor hirtelen már nem éreztem a fojtogató közelségét. Csak hallottam egy éles jajkiáltást és amikor kinyitottam a szemeim láttam a földön elterülve, felrepedt szájjal.
- Nem hallottad, hogy a hölgy nem óhajtja a társaságod? Egyébként se szórakozz a csajommal! Húzz el innen! - láttam, hogy még mondani akar vmit de megmentőm villámló tekintete láttán inkább elhordta magát.
-Jól..-pofon csattant az arcán méghozzá én vágtam pofon-vagy? Ez meg mi volt?
- Hogy mered az állítani ráadásul ilyen módon, hogy bármi közöm van hozzád, ha?!
- Hát csak úgy gondoltam-de befejezni már nem tudta, mert megint emeltem a kezemet, de ezúttal elkapta. Azután  miután a másikkal próbálkoztam azt is elkapta és úgy forgatott, hogy háttal legyek neki és sehogy se tudjam fizikailag bántalmazni.Még egy darabig ficánkoltam és rúg-kapálóztam aztán leálltam ugyanis pattant a cérna. Először dühömben és tehetetlenségemben kezdtek el potyogni a könnyeim de utána már azt se tudtam miért,t csak óvatosan megfordultam Justin karjaiban és mellkasába fúrtam a fejem, eláztatva ezzel a pólóját.
Nem tudom meddig lehettünk így, de szépen lassan megnyugodtam, talán azért,mert Justin végig ott volt velem és nyugtatásképpen egész idő alatt míg én belé csimpaszkodtam, simogatta a hátamat szelíden és nyugtató szavakat duruzsolt a fülembe amiket nem értettem.Lassan képes volt a szorítása nélkül is megállni a lábamon így elengedett,de még mindig ölelő karjaiban voltam. Egy pillanattal később kitisztult a világ és lassan elkezdtünk dülöngélni a zene andalító  ritmusára. ,, Pechemre " épp egy lassú szám ment így karjaimat nyaka köré fontam, míg  az Ő keze az én derekamon nyugodt.
Egy darabig még táncoltunk, majd azt vettem észre, hogy az arca nagyon közel van az enyémhez. Abban a pillanatban amikor szája éppen, hogy csak hozzáért az enyémhez, nem tudom miért talán ösztönből de hirtelen hátrakaptam a fejemet.
-Ezt nem kéne- mondtam Neki.
-Igaz bocs-lapockáimra csúsztatta a kezét- Csak tudod... áh.. Hagyjuk!
-Okés Te tudod- vágtam rá és egy picit Rámosolyogtam.
-Szeretnék kérdezni Tőled valamit. Szabad?

-Hallgatlak! - küldtem egy biztató mosolyt felé. Bíztam benne olyannyira, hogy amire tudja, hogy úgyse válaszolnék, olyat nem kérdez.

 -Volna kedved elkísérni engem a turnémra nyáron?-azt hiszem elfelejtettem levegőt venni. ( pedig az (még) ingyen van! :) )- by szerk.

Remélem tetszett, mert erre a részre most büszke vagyok! XD További szép napot! Ciao a tutti! Üdv : Orsolya1996